Július 25-én megválasztották az Egyesület új elnökségét. A közgyűlés Pitz Dánielt választotta elnöknek, Sabolch Dorottya és Salai Sabolch alelnökök, Tóth Áron és Varga Jolt pedig az igazgatóság tagjai.
Ügynökök törődnek!
Az 1990-es rendszerváltás utáni első parlamenti választások 26. évfordulóján nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon még nem találtunk kielégítő megoldást az állambiztonsági múlt feltárására. Az új nemzedékek nem tudnak személyesen foglalkozni az állambiztonság tevékenységével, de a tiszta jövőkép és az igazság feltárása ugyanolyan fontos számukra. Az áldozatok vagy politikai meggyőződésük miatt üldözött személyeknek joguk van információs jogorvoslatra számítani. A Lehet Más a Jövő hisz abban, hogy csak akkor tudnak igazán új társadalmat építeni, ha megszabadítjuk magunkat a múlt árnyékától. Ha nemzedékünk vezető pozícióba kerül, kötelességünk kiadni a titkosszolgálati aktákat, és olyan törvényeket hozni, amelyek megtiltják a volt kommunista állambiztonsági tisztviselőket a közhivataloktól.
A parlamenti frakcióval rendelkező pártok ifjúsági szervezetei akaratnyilatkozathoz csatlakozhatnak, hogy valódi nemzeti konszenzus szülessen ebben a kérdésben.
Nyílt levél a nemi kérdésekről
A kisebbik kormánypárt ifjúsági szervezete figyelmen kívül hagyja az egyetemi autonómiát.
Egy kis időutazáson vehet részt az, aki elolvassa a KDNP ifjúsági szervezet ELTE rektorának címzett nyílt levelét. A múlt századi IKSZ-világban a pártállam „megmondhatta” egy egyetemnek, ha olyan szakot akart indítani, ami neki ideológiailag nem tetszett. Az LMP csak abban reménykedhet, hogy Rétvári Bence KDNP-s államtitkár nem alkalmaz kettős mércét, és korábbi nyilatkozataival összhangban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kormánynak nincs beleszólása abba, hogy milyen tárgyakat tanítanak az egyetemeken.
Pénteken késő délután a KDNP ifjúsági szervezete, az IKSZ titkos hangvételű nyílt levelet intézett az ELTE rektorához, amelyben olyan mondatok szerepeltek, mint: „Sajnálatos, hogy az egyetem nem akar hű maradni értékteremtő múltjához. , hiszen lefelé indult.” Vagy: „Méltó módon tud-e az ELTE hozzájárulni a jövőhöz, vagy a nagyobb nemi és melegjogokért való nyomást szolgálja?” A nyílt levéllel az IKSZ meg akarja akadályozni az egyetemet gender-tanfolyam elindításától.
Az LMP azt mondja az IKSZ-nek, ideje belátni, hogy nem egy 20. századi diktatúrát élünk, ahol az állam határozza meg, milyen ideológiát lehet oktatni az egyetemeken, és mi az, ami nem elfogadható a kormány számára. Egy fiatalokból álló szervezettől különösen elvárható, hogy tiszteletben tartsa az egyetemi autonómiát. Nem is várjuk el tőlük, hogy tisztában legyenek azzal, hogy mit takar a gender-elmélet.
A következő elnökség más lehet.
Az állam teljesen magára hagyja a fiatalokat
A felvételi eljárás során több mint 70 ezer fiatalt vettek fel az egyetemre. Ezek a fiatalok és családjukat ezentúl gyakorlatilag teljesen magára hagyja az állam. Érdemi segítségre és támogatásra már nem számíthatnak.
A Lehet Más a Jövő elnöke és az ifjúsági szervezetek az oktatási rendszer helyzetéről tárgyaltak. A sajtótájékoztatón arra a következtetésre jutottak, hogy a fiatalok oktatása óriási teher a családoknak. Havi több tízezer forintos költséggel kell számolni, a teljes diploma költsége a tandíj és a megélhetési költségek kifizetésével együtt több millió forint is lehet. Pitz Dániel kiemelte, hogy akár a család, akár a fiatal viseli ezeket a költségeket, az aránytalan terhet jelent, ami a továbbtanulás rovására is mehet.
Az LMP és a Lehet Más a Jövő célja, hogy minél több fiatal tanulhasson tovább, szerezzen hasznos szakmát és legyen szavazati joga. Daniel Pitz sajtótájékoztatóján bemutatta azokat a javaslatokat, amelyekkel a fiatalok életét megkönnyítik:
Felsőoktatási tandíj eltörlése
Az LMP eltörölné a felsőoktatásban a tandíjat. Mindenki számára biztosítanánk az első diploma ingyenes megszerzését.
Ösztöndíjak bővítése: a cél az, hogy a jelenleginél többen és több ösztöndíjat kaphassanak. Továbbá nem ördögtől való a magáncégek és szervezetek bevonása. Ha pl. kiemelt sportágakat lehet támogatni, akkor egyetemisták tanulmányait miért nem?
Családi pótlék és családi adókedvezmény kiterjesztése
A gyermeket nevelő családok terheinek csökkentése érdekében érdemes lehet megfontolni a családi pótlékot, a lakhatási támogatást és a családi adókedvezményt 24 éves korig a felsőoktatásban tanuló fiatalok számára. Így a továbbtanulás költségeit nagyrészt az állam állja majd.
Megfizethető lakhatás biztosítása
- szociális bérlakás – üresen álló önkormányzati lakások bevonása és állami bérlakásépítés
- közösségi bérlakás-szektor kialakítása – magántulajdonban lévő üresen álló lakások bevonása a lakáspiacra állami segítséggel
- albérleti szabályozás – albérleti törvény megalkotására lenne szükség az albérleti piac fehérítését megcélozva, a bérlők és a bérbeadók jogi garanciáit is erősíteni kell.
A fentiek megvalósulásával egyre több lakás jelenik meg az albérleti piacon, ami azt jelenti, hogy az árak is csökkennek, így lesz lakhatási lehetőség a fiatalok és a diákok számára.
A Lehet Más a Jövő és az LMP határozottan hisz abban, hogy ezek az intézkedések az alapja annak, hogy több százezer fiatal külföldre vándorlását megakadályozzák: ezek a javaslatok az LMP demográfiai programjának is részét képezik.