MTI Fotó: Kovács Tamás

Ifjúsági szervezetek vitatkoztak az oktatás helyzetéről szerda este Budapesten. A Magyar Liberális Párt ifjúsági szervezete, a Liberális Fiatalok Társasága (LiFT) által kezdeményezett beszélgetésen a Societas, az Ifjú Demokraták (IDE), a Jobbik IT, az Y-Gen Egyesület, a Lehet Más a Jövő, a Negyedik Köztársaság és a Modern Fiatalok (Mofi) civil szervezet delegáltjai vettek részt.

A beszélgetés elején az est moderátora, Bakai Gergely (LiFT) örömtelinek nevezte, hogy ilyen sok szervezet vett részt a rendezvényen. Hozzátette: a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség nem fogadta el meghívásukat a vitaestre, a Zöld Front pedig lemondta a részvételét.
Bakai Gergely szólt arról is, hogy a kezdeményezés célja az is, hogy a különböző politikai beállítottságú ifjúsági szervezetek megismerjék egymást, és ezáltal hosszú távon fejlődjön a magyar politikai vitakultúra, mert – mint mondta – ebben fontos szerepe van a fiataloknak.
A megvitatott témakörök között szerepeltek az oktatási rendszer erősségei és hiányosságai. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy komoly gond a tanárok alulfizetettsége és az, hogy a pedagógus szakmának alacsony a társadalmi megbecsültsége.
Farkas Gergely jobbikos országgyűlési képviselő, a párt ifjúsági tagozatának vezetője a hiányosságok közül kiemelte, hogy konzerválja a társadalmi különbségeket. Hozzátette: bár ezt sokan felismerték és mondogatják, nem születtek előremutató válaszok a problémára.
Szarvas Koppány Bendegúz, az IDE korábbi elnöke szerint a Jobbik programjában “ki ugyan nem mondott, de körülírt szegregáció” szintén a társadalmi mobilitás ellen hatna, de az már nemcsak anyagi, hanem etnikai alapon is szegregálna.
Erre reagálva Farkas Gergely úgy fogalmazott: a Jobbik soha nem mondott olyat, hogy etnikai alapú szegregációt szeretne, és nem csak nem mondanak, nem is gondolnak ilyet. Ugyanakkor szükségét látnák a tudásalapú, differenciált felzárkóztatásnak, mert nélküle spontán szegregáció alakul ki: a szülők elviszik az iskolákból a jobb képességű gyerekeiket, mert osztálytársaik lehúzzák őket.
Torzsa Sándor, a Societas elnöke szerint az oktatás erőssége a hagyománya, ezért nem ért egyet azokkal sem, akik “ki akarják dobni” a több száz éves intézményrendszert, tankönyvstruktúrát, de azokkal sem, aki szerint nem kell változtatni.
Seres Szilárd, a Mofi elnöke komoly hiányosságként említette az informatikaoktatás színvonalát. Mint mondta, ma az iskolákban 2003-as Word-csomagokkal gyakorolnak a gyerekek, és a 20 év alatti fiatalok 0,5 százaléka tud csak programozni. Hozzátette: az informatikai tudás elengedhetetlen lenne az emberek biztonsága érdekében, ahhoz, hogy képesek legyenek megvédeni a saját adataikat.
Sermer Ádám, a LiFT elnöke az oktatási rendszer erősségeként emelte ki a pedagógusok egyedülálló kreativitását, amellyel ellensúlyozni tudják a financiális hiányokat.
Az oktatás hanyatlásáért pedig Orbán Viktort jelölte meg legfőbb felelősként, mondván, “az ő személye predesztinálja a jelenlegi oktatási rendszer az egyre durvább pusztulását, és az ő személye áll a Klikk hátterében”.
Hozzátette: az oktatás helyzete annyiban más, mint az egészségügyé, hogy az oktatás nem volt mindig rossz helyzetben, és nem olyan régen kezdett el romlani a színvonala.
Erre reagálva Szalai Szabolcs, a Lehet Más a Jövő társelnöke hangsúlyozta: nem lehet egyedül Orbán Viktort felelőssé tenni a helyzetért, hiszen már a kétezres évektől jelentős pénzeket vontak ki a köz- és felsőoktatásból. Nem 2010-ben kezdődtek a problémák, hanem már jelen voltak, így 2010-től, amikor elkezdték átalakítani a köz- és felsőoktatást, az “előző éra problémáit sikerült tetőznie a Fidesznek” – fogalmazott.

 

MTI

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.