Az LMP ifjúsági szervezete szerint a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés szükségességét vonja kétségbe az, aki le akarja beszélni a kormányt az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról. Az IKSZ zavaros ideológiai magyarázatai valójában megakadályoznák a kormányt abban, hogy átfogó intézkedéseket tegyen a nők elleni erőszak felszámolására. A Lehet Más a Jövő arra kéri a kormányt, még a tavaszi ülésszakban ratifikálja az Egyezményt.

Tele van valótlanságokkal az ifjúsági kereszténydemokraták közleménye. Azt állítják, hogy az Isztambuli Egyezmény csak „látszólag” lép fel a nők elleni és családon belüli erőszakkal szemben, a valódi célja „a hagyományos családmodell lebontása az európai országokban.” Szerintük az egyezmény elvetné a biológiai nemek fogalmát, „többé senki sem lenne egyszerűen férfi vagy nő, hanem a végtelen számú, mesterségesen kreált genderkategória egyikébe tartozna. Felülírná ez a magyar alaptörvényt is, amely szerint a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatából áll.”

Az IKSZ biztosan a kormánylobbista Alapjogokért Központ minapi közleményéből meríthetett ihletet, mert abban is pontosan ezek a félrevezető állítások szerepeltek. Egyik szervezet sem olvashatta el az Egyezmény szövegét, mert abban az áll, hogy annak célja „a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése, üldözése és megszüntetése”, „a nők és férfiak közötti tényleges egyenlőség elősegítése, a nők helyzetének megerősítése révén”. Vagy súlyos szövegértési problémái vannak annak, aki úgy értelmezi ezt, mint a biológiai nemek fogalmának elvetését, vagy nem ért egyet a nők helyzetének megerősítésével.

Az is félrevezetés, hogy az Egyezmény „a nemi alapú és kapcsolati erőszak női áldozataira koncentrálva figyelmen kívül hagyja a férfi áldozatokat, a fiúgyermekeket is.” Az Egyezmény kapcsolati erőszak definíciója kiterjed a férfi áldozatokra is, ugyanakkor tény, hogy a kapcsolati erőszak aránytalanul érinti a nőket. A tényekkel vitatkozik az, aki ezt kétségbe vonja. A BM adatai szerint 2016-ban a partner vagy volt partner által elkövetett erőszakos bűncselekmények 89,8 százalékában nő volt az áldozat. A partner vagy volt partner által elkövetett erőszakos, halált okozó bűncselekmények 80 százalékában volt nő az áldozat. A kapcsolati erőszak női sértettjeinek aránya pedig 92 százalék volt 2016-ban.

Az Egyezmény teljes összhangban van az Alaptörvénnyel, amely kimondja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket. Hasonlóan, a hazánk által is ratifikált, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló CEDAW Egyezmény is olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a nők hátrányos megkülönböztetésének felszámolását célozzák.

Felháborítónak tartjuk azt, hogy az IKSZ zavaros, és tényszerűen az egyezmény szövegének elolvasásával cáfolható ideológiai beakadásból gátolná azt, hogy a hatóságok a magyar nőket ért erőszakkal szemben hivatalból eljárjanak. Ez sem a keresztény értékekkel, sem a magyar emberek jó érzésével nem egyeztethető össze, és tulajdonképpen kijelenthető, hogy az Ifjú Kereszténydemokraták a bűnelkövetők partjára helyezkedik.

Az Isztambuli Egyezmény ratifikálásával szintet lépne a nők elleni és a családon belüli erőszakkal szembeni harc. Átfogó intézkedések keretében meg kellene kezdeni az áldozatokkal foglalkozó szakemberek képzését, prevenciós kampányokat kellene folytatni, menedékhelyi kapacitást bővíteni és hatékonyabbá tenni a hatósági fellépést. Az Isztambuli Egyezményt eddig 23 ország ratifikálta, többek közt Lengyelország, Románia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, a mai nappal Grúzia. A magyar kormány három éve aláírta, de a mai napig nem hirdette ki.

A Lehet Más a Jövő ezért arra kéri a kormányt, hogy ne késlekedjen tovább és még a tavaszi ülésszakban ratifikálja az Egyezményt.

Apostol Klaudia és Páli Zoltán
a Lehet Más a Jövő társelnökei

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.