A Lakhatási Kihívások és a Felsőoktatási Rendszer Magyarországon
Ma Magyarországon a lakásbérlés megfizethetetlen egy hétköznapi család számára, így sokan nem tudják felsőoktatásba küldeni gyermeküket. Míg 2003-ban 160 ezer hallgatót vettek fel egy felsőoktatási intézménybe, addig 2018-ban ez a szám már csak 107 ezer. Egy átgondolt lakáskoncepcióval az állam és az önkormányzatok csökkenthetnék a hallgatók és a családok terheit.
A családok számára óriási teher a fiatalok nevelése. Havi több tízezer forintos költséggel kell számolni, a teljes diploma „ára” a tandíj és a megélhetési költségek kifizetésével együtt több millió forint is lehet. Akár a család, akár a fiatal viseli ezeket a költségeket, mindez aránytalanul nagy terhet jelent, amely a továbbtanulás rovására mehet – mondta Tóth Áron, a Lehet Más a Jövő elnökségi tagja.
A szervezet azokra a településekre nyújtott be közérdekű adatigénylést, amelyeken felsőoktatási intézmény vagy kar működik. Bár 23 önkormányzat még nem válaszolt a közérdekű adatigénylésre, jól látszik, hogy országszerte számtalan ingatlan, 3386 lakást számlál üresen áll árverések vagy kijelölt bérlők nélkül – ismertette az adatokat Pitz Dániel, a szervezet elnöke.