A Lehet Más a Politika olyan alkotmánymódosítást terjesztett be a parlamentben, amely nem tesz mást, mint a választói korhatár (de nem a jogosultsági korhatár) csökkentését az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon. A módosító javaslaton kívül számos érv és nemzetközi példa is szerepel, amelyeket sorra felsorolunk:
A kötelességek és jogok harmonizálása
Magyarországon egy 16 éves fiatal vállalhat adófizető állást, és a KSH adatai szerint 2011 óta emelkedő tendenciát mutat a foglalkoztatott fiatalok száma. Egy 16 éves gyerek megházasodhat, jogosítványt szerezhet, szexuális életet folytathat, eljárás indulhat és büntethető, jelenleg ez a tankötelezettség felső korhatára. Ezek a jogok és kötelezettségek felelősséget rónak a 16. életévüket betöltöttek vállára, de részt vesznek abban a jogalkotási folyamatban is, amely meghatározza munkakörülményeiket, adójuk mértékét, a mindenkori minimálbért, kivel házasodhatnak össze, az adott cselekményért kiszabható büntetés mértéke és súlyossága, vagy egyáltalán mi minősül bűncselekménynek – ebbe nincs beleszólásuk, sem abba, hogy mely pártok és milyen napirend alapján irányítják az országot. A jelenlegi helyzetben a 16 évesek felelősségének mértéke nincs összhangban a jogaikkal. A választójog 16 éves korig történő fokozatos kiterjesztésével (amit a törvénymódosítás sikere esetén a jövőben a parlamenti választásokon is alkalmazni kívánunk) ez az anomália megszüntethető.
A politikai apátia megszüntetése
A 2009-es EP-választáson a szavazásra jogosultak 6,31%-a, míg a 2014-es EP-választáson már csak a választópolgárok 28,97%-a jelent meg. Ha az önkormányzati választáson való részvételi arányt nézzük, akkor sem sokkal rózsásabb a helyzet: a 2014-es választásokon az országos választói részvétel 44,30 százalékos volt (legfeljebb 29,36 százalék Debrecenben), míg négy évvel később – korábban 46,64% volt. Ez azt jelenti, hogy a választójoggal rendelkező polgárok több mint fele, az EP-választáson pedig csaknem kétharmada nem vett részt abban a folyamatban, amely során kiválasztják azokat a személyeket, akik nemzetközi és helyi színtéren képviselik őket. Talán ezen kellene változtatni: az ország több mint fele nem maradhat képviselet nélkül.
Politikai nézetek nem csupán ideológiai alapon, hanem generációs szempontból is jelentős eltéréseket mutathatnak. Egy huszonéves és egy negyvenes személy másképp látja a világot, más prioritásokat tart fontosnak, és más az attitűdje a technológiához, a munkához, az oktatáshoz, az adórendszerhez, a városfejlesztéshez vagy a kultúrához. Ennek fényében elengedhetetlen a fiatalok politikai képviselete a demokratikus és átfogó reprezentáció érdekében.
Az oktatás kérdése
Az oktatás kérdése kapcsán felmerül, hogy mennyire foglalkoztatja a nyugdíjrendszer reformja a politikusokat, míg az oktatás, különösen a közoktatás helyzete kevés figyelmet kap. Az önálló Oktatásügyi Minisztérium megszüntetése számos problémát vetett fel, így például a központosítás, a túlzsúfolt tantervek és az eszközhiány.
A nemzetközi példák
Az ötletet nemzetközi példákkal támasztva alátámaszthatjuk. Több ország, például Brazília, Németország, Ausztria és Skócia már bevezette a 16 éves korhatárt a választójog tekintetében. A demokrácia nem zárhatja ki azokat, akik döntéseik részesei, és a fiatalok aktív részvétele nélkül nem lehet teljes a demokratikus folyamat.
Konklúzió
A fiatalok politikai reprezentációjának megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jelen és a jövő generációi érezzék, hogy a demokrácia valóban az övék, és hogy aktívan kifejezhessék politikai véleményüket.